Egészen biztos, hogy eszembe sem jutna olyan 7-es BMW-re vágyni, amiben egy satnya négyhengeres turbómotor nyöszörög, olyanra meg főleg nem, ami villannyal is tud menni. Persze, nyilván fontos a bolygó jövője, de önző módon a vezetést szeretem élvezni és erre általában a legkevésbé alkalmas egy környezetbarát luxuslimuzin. Mielőtt elvittem volna egy bőségesebb körre a 740e-t, világosan tudtam, hogy körülbelül annyira fogom élvezni, mint a mosogatást. Tévedtem.
Villannyal menni jó. Pontosan, így van. Aki már ült a budapesti vagy bármelyik más, sokkal inkább világváros délutáni dugójában, az nem csak azt fogja értékelni, hogy nem kell a kuplungot csúsztatni, hanem azt is, hogy az automataváltó sem jöhet zavarba. Hiszen az elektronos tötymörgéshez nincs szükség fokozatokra.
Csak ülsz és nyugisan szüttyögsz a forgalommal, közben - mivel ez egy luxuslimuzin - rendelkezésre áll a világ legtöbb irányába állítható masszázsülése is a csendes kabinban. Ha ettől halálra unnád magad, ami könnyen megeshet, akkor ott a temérdek kütyü, mint a gesztusvezérléssel számot váltó vagy hangosítható rádió vagy a sokféleképp állítható hangulatvilágítás. Nyilván ezekkel addig tudod elütni az időd, amíg ez újdonság. A megszokás után marad a fészbúkozás meg az engribördsz, mert úgyis pittyeg, ha valami meg akar ölni közben vagy esetleg mi ölnénk meg valakit.
Szerencsére nem csak sipákolni tud, hanem villogni is az út mellett kódorgó élőhúsra, de azt váratlan hatékonysággal. A 7-es egyik techbuzi selling pointja a lézercsóvás LED fényszóró, ami nem csak döbbenetesen jól világít, hanem ennek ellenére akkor sem olvasztja le a szembejövők retináját, ha rajtahagytuk a reflektort. A gigantikusra nőtt orrlyukakkal együtt ráadásul rém fenyegető arcot ad az egyébként is meggyőző fellépésű nagy BMW-nek.
Jogos a paradicsommal dobálás, hogy zöldrendszámos létére nyomorult 45 (fenéket, mert kb. 25-öt) kilométert tud megtenni - papíron - tiszta üzemmódban. Ez azonban egy általános ingázáshoz tökéletesen elég, városon kívül pedig úgy sincs annyi lehetőség szorgosan visszatermelgetni a fékezési energiát a 9,2 kWh-s lítium-ion akksicsomagba. Konnektorról egyébként 4 óra alatt tölthető fel, ami munkához bőven passzol, de pláza töltőjén nem lógnék szívesen 240 percig. Aztán két nap után arról is leteszel, hogy visszagyömöszöld a táskába a töltőt, csak egyszerűen bekúrod a csomagtartóba.
Innentől veszi át a szerepet a 2 literes négyhengeres turbómotor, ami önmagában is elég lenne egy ekkora autó mozgatásához, hiába hízott két tonna fölé a menetkész tömege. 258 lóerős teljesítmény és 400 Nm nyomaték nem kevés, csak egy ekkorka motor ezt nem képes ezt kultúrált méltósággal leadni. Talán az ennek következtében hallható hangok állnak csak váratlanul rosszul ennek az autónak.
Vezetési élmény? Csoda, de akad bőséggel. Különösen a hátsókerékhajtású változattal lehet váratlanul jókat kanyarodni, mintha egy számmal kisebb autó lenne a 740e. Őrületesen jó az egyensúlya, pillanatok alatt ráérezni még akkor is, ha a kormány elég keveset mond el az útról. Két perc alatt lesz benne bárki zöld plecsnis, csörtető huligán, mert döbbenetesen jól tudja. Nem hittem el, hogy széles mosollyal keresztbe lehet állítani egy erre alkalmas - kellően nagy - helyen.
Hogy megér-e alapáron 29,5 millió forintot a 740e? Kétlem, de nem is arra van, hogy a filléreket visszadobálhasd a malacperselybe. Kézfogás helyett inkább haveri pacsi ez a fenntartható fejlődésnek. Értjük, hogy magunkra fogjuk olvasztani a jégsapkákat, de a kényeztetést még mindig jobban szeretjük a pigvineknél.